2009. november 13., péntek

Kosárkák!!!

Kis szünet elteltével ismét nekiláttam fonni.
Kérdezhetitek, mi a csuda ez az első képen, hát ő egy üveg és pohártartó traktor. Ajándéknak készült, remélem tetszeni fog...
A párom is sokat segített, az ötlet is nagyrészt az övé, illetve a kerekeket ő vágta ki fából. Fonni is lehetett volna, csak attól féltem, hogy úgy nem lesz elég stabil.
És az ajándék traktor párja: egy kávés tálca és cukortartó, szintén ajándékba.

S szalvétával való díszítés nem igazán megy még nekem, de ez kifejezetten tetszik.
Más tálcák is készültek, ezek csak azért, mert ki volt már vágva a karton, s ha már nekiláttam, akkor haladjunk...

És nem utolsó sorban, itt egy cicaágy. Első valódi megrendelésre készült kosaram.
Nem az igazi, ezért úgy döntöttem megtartjuk a mi cicáinknak, de most már készül a másik, majd azt is megmutatom.
Remélem nem okoztam csalódást, s nem bántátok meg, hogy benéztetek hozzám. Szép napot mindenkinek!!!

2009. november 9., hétfő

Variációk angyalokra!

Nagyon bejött nekem ez az angyalka készítés. Próbálom így is- úgy is, hát ez az eredmény...



Ismét takaró!!!

Elkészült a biciklis takaró tesója, az előző tulajdonos tesójának. Nagy volt az öröm, úgyhogy megérte...
Ezt még nagyon sokat kellene gyakorolni, hogy úgy nézzen ki, ahogy kell!!!

2009. november 4., szerda

Ajándékok!!!

Az utóbbi időben több ajándékot is készítettem, ezek között volt ez a két kosárka is. Bár a képeken nem látszik túl jól, mivel fekete a belseje, de ez volt a kérés.
Kartonból készítettem a fakkokat bele, sajnos a nagyobbikon nem látszik rendesen, de abban négy kis négyzet van, elvileg hajgumiknak, csattoknak, a nagyobbik fele pedig fésűnek.
Ez pedig az első varrott takaróm. Barátnőm fiának készült (elég sokáig), de megérte. Biztos elfogult vagyok, de nekem nagyon tetszik. Nagyon szeret bicózni a tulajdonosa, innen az ötlet. Magát az alapot hamar elkészítettem, a bicikli okozott kisebb gondokat, ugyanis minden darabja külön-külön készült el, kézzel beszegve, majd géppel rávarva.

A párna csak dísznek került mellé, maradt ki egy kis anyagom, s nem akartam, hogy kárba vesszen.
Egy ilyen takaró még biztos készülni fog, ennek a tesója, de utána még nem tudom, hogy lesz-e folytatása. Nem mintha nem tetszene elkészíteni, főleg mikor már egyben a végeredményt is látom, de ez nekem kicsit macerás. Na majd látjuk, én már előre nem is mondhatok semmit, mert néha vadabbnál vadabb ötleteim vannak...

2009. november 1., vasárnap

Fertőzés...ismét!!!!

Sziasztok!
Rég nem jelentkeztem, pedig nagyon sok minden készül most nálam, de valahogy egyikkel sem akarok végezni. Valószínű azért, mert mindig valami másba kezdek. Így történt ez most is. Nemrég otthon voltunk a szüleimnél, s épp várva, hogy visszaadják az áramot, drága nővérkém megmutatta, hogy kell angyalkát horgolni. Először nagyba, vastag fonallal készült, hogy gyakoroljam, s mikor hazajöttünk a kíváncsiság nem hagyott nyugton, kipróbáltam a hópihét és a harangot is. Ezek a fenti képen láthatóak, s nem egészen tökéletesek, de a szándék a fontos...
De íme kicsi változatban is, ezek már egész jól sikerültek...(remélem!!!).
Ők az angyalkáim:


Íme a harang:

S nem utolsó sorban a hópihe:
Nem is gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog ezeket elkészíteni, de nagyon... Köszi Tesó!!!
Nem tudom van-e valami összefüggés a kézimunka és a tesómmal való kapcsolatom között, de de úgy érzem, mióta megfertőzött egy két dologgal, sokkal jobb lett a kapcsolatunk, s hát ha ezen múlik, én még sok sok mindent meg szeretnék tanulni tőle. Van még mit!!!!!!!!!!!!!